Vicceskedtünk mi Höwedesszel, meg Löw logikátlan válogatási elveivel, meg azzal, hogy inkább Taknyot rakja be a csúcsbeállítás előtt álló Klose helyett, de simagasson meg minket Song, ha egy pillanatig is elhittük, hogy tényleg a Benny, Götze szél fut majd ki a portugálok ellen.
Hogy Löw troll, vagy Groszkrojc még mindig egy Algopyrinnel indítja a napot fejfájásra azt nem tudjuk, de kurvára nincsen rendjén az, hogy mikor lehet a-, b- és c-terved, akkor nekivágsz egy olyannal, ami már korábban is eljutott a tervezőből az alkalmazó fázisba és akkor is becsődölt, mert Höwedes nem csak, hogy nem szárnyvédő, még balbunkónak is a legrosszabbak közül való. Andy Ottl, Bielefeld, mindenkinek megvan?
Elkeseredve azért nem vagyunk. Néhány pontban elmondjuk miért. Néhányban meg azt, hogy mégis.
Löw bizonyos aspektusból flexibilisebb, mint Jenna Jameson, s ha nem firtatjuk azt, hogy a változtatásainak az oka csupán az, hogy meg tudja tenni, akkor szinte biztos, hogy bele fog nyúlni a győztes csapatba. Nem volt olyan torna, ahol ne változtatott volna a látszólagos alapcsapatán, s esett volna ki egy másikkal a torna végén.
Lehet ebből Miro Klose, Schweinsteiger, de akár Durm, Mr. Musti vagy Lahm a védelem bármelyik szélén, főleg, ha a Frankfurtok Maldinije, Hummels tényleg nem épül fel.
Jómagam nem gondolom, hogy Benny fogja lehozni a tornát azon a poszton, azaz lesz egy olyan ember, akinek több játékperce lesz majd, de az már önmagában aggasztó, hogy Löw agyában ez egy verzió arra az esetre, ha a másik kipróbált opció becsődöl.
Próbáljuk elképzelni, hogy Löwék ülnek a szobájukban és egy kurva nagy viccen gondolkodnak, amivel igazán megnevettetik a Gastabeiter-szerzőit, beraknak egy random Schalke-játékost, majd Flickkel egymásra néznek és eldöntik, hogy ha Höwedes önmagában nem lenne elég mókás, akkor tegyük elé Götzét -akinek nem szimplán gyenge a védekezése, hanem még lusta is-, hogy biztosan húsz méterre legyen egymástól a két játékos.
Persze felesleges lenne Alabakat, meg Riberyket odaálmodni, mert nincsenek, de azért aggasztó, hogy a hasonlóval próbálkozó belgáknál mekkorát botlott Hazard a buszozó Algéria ellen, úgy, hogy a láthatóan zavarodott Vertonghen egy overlapot sem tudott összehozni a Cselszi tízesével.
A hollandoknál Blind és Janmaat az 5-3-2-ben ellavírozik, de az auszik elleni utolsó félórában kiütközött a hátránya annak, hogy A, Blind nem szélsővédő B, Depay meg lustább, mint Galaschek Peti. Előbbi felállás nem kíván maga előtt egy rendszeresen, akár robbeni szorgalommal visszazáró szélsőt, amit Janmaat megkapott Robbentől, de még így is meggyűlt a baja a magasan és agresszíven (le)támadó kengurubaszó szélsővel, a túloldalon meg egészen nevetségesen festett a lassú Blind, akire öcsém csak azt mondta, hogy ha megveszi a United, akkor ő soha többet nem néz footballt.
Képzeljük most ezt el Di Maria, Höwedes és Götze háromszöggel.
A németek játékstílusához, ahogyan a belgákéhoz sem, sem védekezésben, sem támadásban nem passzol a szárnyvédő hiánya, pláne nem egy visszazárásban lazább Götzével és a másik oldalon is statikusabb, de még mindig inkább kreatívabb Boatenggel súlyosbítva, de Löw szerencséjére a belgák és a hollandok is bemutatták, hogy mennyire működésképtelenné tehet egy szerkezetet egy ilyen típusu védő jelenléte a védelem szélén.
Kérdés, hogy Löwnek elég volt-e az, hogy a németalföldiek majdnem elhasaltak vagy szeretné megvárni, míg a válogatott a saját kárán tanul, akár következmény nélkül is. Persze, akkor meg a kísérletre rászánt idő fog borzasztóan hiányozni.