Leszámítva, hogy sikerült negyven fokban is megbetegednem, ami egészen odáig vezetett, hogy tegnap este már egy fél korsó sört sem tudtam meginni az Besic FC meccse alatt, nem is lehetne szebb a mai nap: Schumi a nyitómeccsre felébredt a kómából, Ő sem szerette volna kihagyni mikor Miro a cserepadról történelmet ír, nekünk nem kell külön okot találnunk arra, hogy lecigányozzuk a luzitán söpredéket vagy elmondjuk Klinsiről, hogy mekkora kontár is valójában, illetve gyermeki kíváncsisággal várjuk, hogy Groszkrojc tud-e annyira józan maradni, hogy ne kelljen Khedirát figyelni hatosban. Kezdünk.
Álszerények lennénk, ha azt mondanánk, hogy nem értjük Jogi logikátlan döntéseit, -mert hiába hívja be Mr. Mustit a sérült Reus helyére, úgy hogy előtte nekiment volna Durmmal és egy olyan Lahmmal a VB-nek, akinek három helyen is helye kellene, hogy legyen a csapatban, hogy a lehető legkisebb károkat szenvedje el a Nationalelf- világos, hogy nem zavarja, hogy valaki ezzel a koncepcióval már valaki sebesre nyalta a betont a tavasszal Münchenben, meg pár napja Lajos király rakta helyre ezt a bizonyos footballkultúrát.
Hogy melyik lenne az a poszt, ahol Philipp zseni lesz az csak addig nem egyértelmű, amíg Khedira fel nem tűnik a horizonton, mert hiába van ott Ginter és Kramer is, annyira már ők sem tűnnek jó megoldásnak, ha Lahmot is feljebb lehet tolni az éppen Cselszibe tartó, a karmesteri pálcát megöröklő Tonival párban. Bastian felépülésével megint újraoszthatjuk a lapokat, de meglepődnénk, ha csúcsformában térne vissza, meg végre működnének együtt Tonival. Nem szoktak.
Durm nekem olyan, mint a szex óvszerrel: jó, valami mégis van, nem is rossz, de azért mégsem az igazi, de ha azt vesszük, hogy Schmelzer minimum egy reszelővel való maszturbálás, Mr. Musti pedig csak egy részeg perverz szexuális víziójának az aberrációja, akkor inkább csak betoljuk gumival.
Nagyot kellett Joginak alakítania, hogy ne az legyen a legnagyobb vicc, hogy Klose, mint egyedüli csatár utazik a VB-re, a katasztrófális szezont futó Götzével, aki csak a hamis kilencesre képes abban a harmadban. De ezt sikerült megoldania kedvenc sálat köcsögünknek, mert a felkészülési meccsekből az látszik, hogy a Mertesacker, Hummels lépegető exkavátor párossal képzeli el a feltolt belső védelmet, megfűszerezve a jobb oldalon Boatenggel, akit még mindig képes volt alulmúlni Höwedes balhátvédbe állításával.
Persze, ahogy láttuk a Bayernben Ego alatt, a Kroos, Schweini szűrőpárosnál már csak a Gravesen, Töfting duó volt valaha vadabb, erőteljesebb, ebből következően hatékonyabb, egészen tegnapig, amíg nem láttam Behramit, Inlerrel alkotni. Nem.
Ott tartunk, hogy Löw látta, hogy nyerte meg a spanyol válogatott két éve a kontinenstornát, leszűrt egy következtetést és próbálta átvenni azokat az elemeket, amiket ő a siker kulcsának látott. Az, hogy nincsen hozzá megfelelő anyag és valaki nem képes ott játszani, ahol ő szeretné? Le van szarva, itt van nekünk Podolski.
Védelmére szóljon Joginak a millió sérülés sem segítette a munkáját, mert másképp nézne ki mondjuk a szélsővédő posztja, ha a két Benderből legalább az egyik tehermentesítené Lahmot középen vagy a legnagyobb lemaradó, Reusy nem lenne sérült.
Szerencsére a túloldalon sem minden fenékig tejfel a helyi főköcsög sérülése miatt, de felesleges lenne ismételgetni, ezért csak egyszer teszem meg, hogy ennek a keretnek még ilyen megtépázott állapotában is maximum felhozó meccsek következnek a csoportban, amiken használható állapotba kell hozni Bastiant, Lahmot, nem elhasználni Kloset és el kell lopni Podolski anyagát Löwről, amivel zsarolja a Takony a kapitányt.
Utána már nincsenek elvárásaim, nem igazán lehet látni azt az ellenállhatatlan lendületet ebben a csapatban, az egyénekben, kicsit langyos ez a csapat, lassan már két éve, de azért az, hogy Bastianék utolsó lehetőse Brazília arra, hogy VB-t nyerjenek már inkább segíthet a csapat küzdőszellemének a javításán.