A lényeg, hogy te jól elszórakozol az agyhalott ötleteiddel.
Van, aki szerint annak kéne örülnünk, hogy a Herceg-tripről lejöttél. Nem megy.
Löw világéletében függetlenítette magát attól, hogy az aktuális tornát megelőző szezonban melyik játékosával mi történt, amit most akkor is érdemes megemlíteni, ha nyilvánvalóan nem láttuk Robert Huth tökéletes dublőrét játszani az őt foglalkoztató olasz középcsapatban. Ebből a hozzáállásból kifolyólag elég hatékonyan építette saját magával kapcsolatban az önfejű, együttműködésre képtelen faszfej képét, amit évről-évre megerősítettek a különböző eseményeken látottak.
Eleve parádés ötletnek tűnt már a legelején, hogy négy belső védőből tákolja össze a védelmet, akik közül mindenki jobblábas, tényleg őszinte csodálattal néztük már a kerethirdetést is. Felfoghatatlan, miért Durmot vitte ki Schmelzer helyett és ha már kivitte, miért nem használja.
Néha az az érzésem, Jogi tényleg elhiszi, hogy ha jót akar, akkor igenis
a) inkább Mustafi, mint a többiek,
b) inkább a tunéziai Adam Sandler, mint a többiek,
c) inkább a duzzogás Kiessling-ügyben, mint a másik megoldás,
d) ész nélkül kell majmolni Guardiolát.
Néha meg azt érzem, csak simán majmolja Guardiolát, de ő sem gondolja komolyan.
Lahm kérdésköre persze nem ennyire egyszerű, és asszem, abban megállapodhatunk, még egy ilyen katasztrofális meccse nem lesz a csékának. Mindemellett rejtély, kit vigasztal majd a 99%-os passzpontosság a centrumban mozgolódó Philipp-től, ha közben Bennyről és Mustafiról nagyanyám is könnyedén gólt lő.
Ghána ellen egyébként kiderült pár dolog, ami láthatóan Löwöt egy picit azért zavarta.
A legszomorúbb (ez az egyes számú tanulságunk tegnapról), hogy a csapattársak pontosan ugyanúgy állnak szerencsétlen Mustafihoz, ahogy nagyjából mindenki: képtelenek komolyan venni. Nekünk volt kínos, hogy már az ellenfél se foglalkozott vele, amikor _vészjóslóan lopakodott_ előre, úgyse adták oda neki a labdát.
A kiejthetlen keresztnevű csávó amúgy totális csődöt mondott a második féldőben, amit csak kicsit tompít a tény, miszerint mások is szarok voltak.
Istenem, nem jutott eszébe felugrani. Hátvédeknél előfordul az ilyen.
A kettes számú tanulságunk, hogy Schweinsteigert nem tudja nélkülözni a német válogatott, és akkor még egy szót sem ejtettünk arról, hogy miféle utolsó vadtroll törekszik egyáltalán erre. Mindez akkor is igaz lenne, ha Khedira rendelkezne egy számára ideális poszttal, ahol fiktív képességeivel legalább nem hátráltatja a csapatot, azonban a mosolyunkat egy paraszthajszllal sem teszi őszintébbé, hogy ez utóbbi sajnos nincs így.
Három: van olyan helyzet egy vébén, amikor összenézünk és kimondjuk a világ egyik legijesztőbb mondatát, miszerint a németeknek talán most hasznos lenne a pályán egy Großkreutz.
A pofám leszakad. Ezt azért sosem hittem volna.
Még nem vagyunk benne biztosak, de elképzelhető, hogy Hummels néger. Igen, ez a négyes.