Valahol olvastam még az Eb előtt, hogy Löw várhatóan három különböző felállást választ majd a csoportmeccseken, mivel nem csupán arról van szó, hogy a többi fogyatékos csapathoz képest öszehasonlíthatatlanul gecijó a Nationalelf, tehát simán megteheti ezt, hanem arról is, hogy tesztelné a taktikai irányokat, mert már a jövőre készül, amikor Chiellini hanyagul zsebre teszi Götzét, és a kis dagit senki se találja, és erre nem baj, ha már előre megvan a válasz.
Ezzel szemben a helyzet most az, hogy sürgősen kellene tesztelni más verziót, mert az első kettő (ami lényegét tekintve ugyanaz volt) határozottan nem működik.
Next step: mivel a polákok el fogják szépen kalapálni a már kiesett ukránokat, sajnos nem lesz elég egy sovány 1-0-val bedarálni az utolsó halálhörgésükig is rúgkapálva küzdő észek-íreket.
Csütörtökön csak Özil, Müller, Götze és Draxler játszottak katasztrofálisan, ami most azt jelenti, hogy a csúcsformaidőzítéses sajtóközleményt muszáj elővenni, nincs mese. Kínos, mert az volt a terv, hogy a szenvedős rész csak a harmadik csoportmeccsen lesz, hogyaszondja, a tétnélküliség rányomta a bélyegét. Most legalább lesz tét, ha eddig ez jelentette a problémát.
Persze nem ez volt a gond, hanem az, hogy a gólszerzésnek az esélye sem villant fel, holott azért nem a spanyol védelmet kell volna legalább egyszer kigurigázni, majd aztán De Gea eszén túljárni.
Löw attól is különleges, hogy minden jó dologra jut legalább egy odafosott valami. Bámulatos ez a tehetség, amivel igazgatja a rendszer virtuális egyensúlyát, nehogy elkapasson minket.
Mert hát örömmel konstatálom, hogy Jogi éppen beletörődött a széllel szemben hugyozás abszurd mivoltába, és lemondott Podolski erőltetéséről, viszont ezzel párhuzamosan megtalálta az újabb nagy gömböt, amit megpróbál átpréselni a kicsi, négyzet alakú lyukon.
Szerintem a center Götzét megenné reggelire a feledhetetlen Urbán-Dragóner-Juhár trió, ami önmagában nem lenne gond, ha Marionak nem lenne bérelt helye a világbajnok kezdőjében.
És akkor kiben lehet bízni?
Míg Götze az impotenciát testesíti meg, addig Özil maga a tompaság, épp csak nem ásítozik, továbbá Müllernek semmi kedve szélsőként játszani az egészhez, a homlokára van írva, hogy egy jachton szeretné döngetni a csaját, amíg szusz van benne. Draxlernek pedig nem volt még jó megmozdulása, ami azért elég meredek, ha onnan nézzük, hogy ő Reus helyett van itt, és Schürrlétől kezdve Sanén át egészen a Takonygyerekig pont elegen várják, hogy kijátssza magát a kezdőből.
Ha mindehhez hozzáadom a szélsőhátvéd pozíció duplán történő parodizálását, akkor kicsit elmegy a kedvem az egésztől. Ez a téma egyébként a legborzasztóbb mind közül, mert Draxlernél – remélhetőleg – van rá sansz, hogy valaki nekifutásból picsán rúgja, aztán váratlanul elkezd futballozni, Özilnél dettó van erre esély, még Müllernek is elmehet a kedve a döngetéstől, Hector viszont csak Hector, neki igazából szemrehányást se lehet tenni, hogy miért teljesít mélyen a tőle megszokott szint alatt.
Benny ugye Benny, őt már egyszer megbeszéltük.
Persze a továbbjutással nem lesz semmi gond, a németnél erősebb keretet nehéz volna találnia mezőnyben, ráadásul két éve is egy iksz lett a második meccsen a sok kis Kuffour ellen, csak a mostanihoz képest valahogy annál a csapatnál egy Lahm és egy Klose jelentette a különbséget.
Befosok, hogy ez a két ember ennyit számított, de egyelőre más lehetőségem nincs, kezdem elhinni.
Ja, meg van az a harmadik, aki a fenti képen tapsolja őket.
Így, hogy jobban megnézem, a megszólalásig hasonlít arra az ősz fazonra, akit pár percre becserélt Jogi az ukránok ellen.
A pályája csúcsán lévő Schweinivel talán még a két halk szavú üreg után keletkezett űr is kisebb lehetne, de ha őszinte akarok lenni, nem hiszek már ebben, hogy kinyomja majd ezt a súlyt. Pedig annyira nem is lehetetlen elképzelés az öt-hat meccses feltámadás, és persze még akár így is alakulhat.
Ha így lesz, ha nem, baromi nehéz úgy, hogy csak Neuer és Boateng csinálja azt és úgy, amit és ahogy kell neki, a többiek pedig az alapvonalhoz közeledvén az egyik térfélen riadtan keresik Lahmot, a másikon meg állandóan beívelnék Klose felyére, csak ő sajnos épp egy jachton döngeti Müller csaját, szóval inkább hátraadják a hullafáradt Kroosnak. Csak tipp, de szegény Toninál több percet mezőnyjátékos idén aligha volt a pályán.
Mindenesetre egyet kijelenthetetk, ami a fentiektől teljesen független: rövid életem során kevés akkora tanárt láttam futballozni, mint Jerome Boateng.